Kedvesem…

 

Nem adhatok, kincset neked,
Ha szíved igaz,
Önmagadban megleled.
Ha bele nézel, két szemembe,
Gyémánt ragyog, terád benne.
Fényét azt, te csiszoltad,
Tegnap, ma, és holnap.
Nem mondhatok mást neked,
Két szememben a ragyogás,
Örökre a tied.


Vigyázz rá, ha fényét veszti,
Nem láthatja, többé senki.
Ígérd azt, hogy hű leszel,
Bármi legyen, itt leszel.
Két karommal átölellek,
Másnak soha, nem engedlek.
Hallgasd szívem dobbanását,
Szerelmünknek morajlását.


Hidd el kedves, rád vágyom én,
Minden kincsem, csak a tiéd.
Vedd hát tőlem, mi téged illet,
Boldog leszel, hidd el, kérlek!

 

Nem az, az igazi, akivel le tudnád élni, az életed, hanem az, aki nélkül nem!

 

Köszönöm, hogy vagy nekem!

 

 

Szerző: portide  2010.07.24. 18:36 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://qriozum.blog.hu/api/trackback/id/tr392173358

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása